Ide várnak


Sarród




   Sarród község Gyõr-Moson-Sopron megye nyugati részén, a Fertõ és a Hanság között terül el, lakosainak száma 1120 fõ.

   A települést a 85-ös számú fõútról Fertõszentmiklósnál észak felé letérve érhetjük el. Az osztrák határ menti községet három, egymástól viszonylag távol fekvõ településrész, Sarród, Nyárliget és Fertõújlak alkotja.

 

   A Fertõ-tó és a Hanság közti kiemelkedésen épült falu. A tó XIX. századi, részleges kiszáradásáig rév is mûködött a településen. A víz visszahúzódását mutatja, hogy ma a tópartja kb. 5 km-re van a településtõl.

 

   Történetét a Fertõ és a közeli országhatár határozták meg. A vízjárta vidék kiemelkedései a kõkorszak óta ember lakta területek voltak. A honfoglalás után magyarok és besenyõk által alapított település védelmi feladatokat látott el a német támadások ellen. Elsõ írásos említése 1313-ból származik. Közelében vámszedõhely, és az akkor a faluig érõ tó partján rév mûködött.

   Birtokosai között megtaláljuk a Nádasdy-, az Eszterházy- és a Széchenyi családot.A település hagyományosan mezõgazdasági jellegû. A visszahúzódó tó medrét fokozatosan vették mûvelés alá, de olyan õsi foglalkozások, mint a halászat és a gyékényfonás a 20. században sem vesztettek jelentõségükbõl.

   Az 1710-es pestisjárvány a település lakosainak egyharmadát pusztította el. A járvány elmúltának emlékére 1741-ben állított Szent Rozália, Szent Sebestyén és Szent Rókus alakjával díszített barokk szobrokat ma is tisztelet övezi a településen.Temploma is ezekbõl az idõkbõl származik. Az 1752-ben emelt barokk épületet 1846-ban építették át. A 19. század közepétõl megélénkülõ gazdasági és kulturális életét jelzi a megépülõ iskola és a sorra alakuló egyesületek.

 

   Évtizedekig csak engedéllyel volt látogatható a terület Ausztria közelsége miatt. Talán ennek az elszigeteltségnek is köszönhetõ, hogy természeti környezete megõrizte kivételes értékeit, és érintetlenül maradt fenn.Ennek védelmére és kezelésére 1991-ben alakult meg a Fertõ-Hanság Nemzeti Park.

 

   A település a kultúrtáj kategóriában 2001-tõl a Világörökség része lett.

A falutól északra található a Fertõ-Hansági Nemzeti Park 1993-ban emelt épülete, a Kócsagvár.  A nevét a helyi madárvilág jellemzõ képviselõjétõl, a nagykócsagtól kölcsönzõ, 1993-ban készült épületegyüttes a Fertõ-Hanság Nemzeti Park székháza. Sarród község szélén, az egykori fertõi kikötõ és révátkelõ helyén áll.

 

 A Kócsagvár - a természetvédelem hivatali épületeként - oktatóközpont és 46 fõt befogadó szálláshely is. Az épületben található elõadóterem és konferenciaterem, valamint kiállítások megrendezésére kiválóan alkalmas aula.

   Az épületben a turisták hozzájuthatnak a védett területeket bemutató kiadványokhoz, valamint a környéket bemutató ismeretterjesztõ anyagokhoz.

   A központ szoláltatásai: kerékpárkölcsönzés; az épület bérlete rendezvényekre.

 

   Ugyancsak sok látogatót vonz az évente megrendezett Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Mûvésztábor és a Rozália napi búcsú.