Ide várnak


Fertõrákos




Fertõrákos - a világörökség része – Soprontól 7 km-re, a Ferto tó nyugati partján, Magyarországnak azon nyugati, kutyafej alakú csücskében fekszik, amelyet a velencei egyezmény alapján az 1920. december 14-én tartott népszavazás teremtett.

 A községet félkörben mindenütt erdõs vagy sziklás domb zárja el a szomszédos helységektõl, elõtte pedig a Fertõ nádasa és vize szab határt terjeszkedésének. Ebben a zárt félkörben foglal helyet a község, egy 25-30 m-re kiemelkedõ észak-dél irányú domb hosszában.

 Fertõrákos a hazai tájak iránt érdeklõdõ magyar közönség elõtt négy dologról nevezetes: Mitrász-barlangjáról, a püspöki kastélyáról, a mészkõbányájáról és a falu közepén álló pellengéroszlopáról.

 A községet jól kiépített bicikliút köti össze a Fertõ menti településekkel és Sopronnal, de a kitartóbbak a Fertõ körbekerekezésére is vállalkozhatnak. A Fertõrákos-­Mörbisch kerékpáros és gyalogos határátkelõhelynél a római kori Mithras-szentély érdemel figyelmet. A lovaglóutak és erdei tanösvények további felfedezésre csábí­tanak.

   A soproni történelmi borvidék legkitûnõbb borai is a falu határához közel esõ dûlõk termésébõl készülnek, melyek igazi szépségét és erejét a helybéli termelõi pincékben lehet felfedezni.

Racus - Fertõrákos - nevével elõször egy dûlõhatár kitûzésével kapcsolatban - Imre király 1199-bõl származó ajándékozó oklevelének szövegében - találkozunk. Racus templomát 1241-ben említik. IV Béla király 1244-ben keletkezett oklevele a gyõri püspökség Fertõ tóval kapcsolatos vámjogait szabályozza, ezzel egyidejûleg pedig a püspöki birtokot mentesíti Sopron város adókövetelései alól.

Fertõrákos a Fertõ-Hanság Nemzeti Park része.

Látnivalók

Fertõ-tó

A fertõrákosi ember nagyon összenõtt a Fertõvel. Eredményesebb, zavartalanabb pihehést elképzelni is lehetetlen annál, amit a tó csöndes nádasa a ritka élõvilágával védett természeti értékeivel kínálni tud. A tó nyílt víztükre változatos szórakozáshoz teremt kitûnõ lehetõséget. A magyarországi partszakasz egyetlen vízi telepét a fürdõzõk és a szél szerelmesei - vitorlások, szörfözõk - Fertõrákosnál vehetik birtokba.

Kõfejtõ

Évmilliókkal ezelõtt itt tenger hullámzott. A csigák, kagylók, mészvázú állatok milliárdjaiból épült fel a Lajta-mészkõ. A kõfejtõ ma már nem mûködik, nyaranként operaelõadásokat tartanak. A 12 millió éves kozet elég fiatal ahhoz, hogy vésni lehessen, és elég kemény ahhoz, hogy építkezésre használják. Ezért bányászta az ember évszázadokon át az értékesebb részeket, és hagyta meg a lazább rétegeket, amelyek mint hatalmas mennyezet borulnak a megmaradt oszlopokra. Az egyiptomi sziklatemplomok sejtelmes világát idézõ barlang természetes díszletet ad a nyaranta rendezett operaelõadásoknak.

Barlangszínház

A Soproni Ünnepi Hetek gerincét az Európa-híru fertorákosi kõfejtõben 1970-tõl rendszeressé váló elõadások jelentik. A kezdet kezdetén a soproni fúvósok úgynevezett sétahangversenyeket rendeztek. Az elsõ elõadást 1970. nyarán tarották. Egy 1982-ben készült építészeit szakvélemény szerint: "a kõfejtõ külsõ és belsõ tereinek egybeolvadása, a fény és árnyék irracionális játéka olyan élményt nyújt, amihez hasonlót csak az ókori építészet tudott nyújtani." A hagyományokhoz híven elsõsorban operaelõadásokat mutatnak be a számos operett, táncprodukció és zenekari hangverseny mellett.

Pellengér

A település központjában található az ország egyetlen köztéren megmaradt 17. századi pellengére, amely azt példázza, hogy a püspökség nem csak kötelezettségeket rótt a jobbágyságra, hanem kiváltságokat is biztosított a számukra. A hazánkban egyedülálló pellengér településünk önálló bíráskodásának emléke.

A községnek a piactéren tömlöce volt – ez a piac a községháza és az uradalmi malom között terült el-, de pellengér nélkül. A község a 16. század 30-as évei elején új börtönt építtetett ugyancsak a piactéren, de azt a föld alá tette, fölébe pedig tornyot helyezett, ami nem volt más, mint a most is álló pellengér. Az bizonyos, hogy 1628-ban még a régi börtön mellett egy szilfához kötötték a bûnözõket. Az új börtönt és a pellengért a község vezetõi kezelték, õk zárták el a kapitányuk által a kihágókat, vagy ítélték õket pellengérre.

Püspöki kastély

A középkori eredetû, késobb barokk stílusban átépített, majd a XX. században leromlott kastély a rendszerváltás után kizárólagos állami tulajdonba került. A kastély mai formáját a XVII. század utolsó harmadától a XVIII. század közepéig nyerte el három jelentõs gyõri püspök építkezésének eredményeként.

Római katolikus templom

A középkori templom tornyának felhasználásával épült - Zichy Ferenc püspök támogatásával - a XVII-XVIII. századi barokk stílusú templom.

Vízimalom napórával

A barokk stílusú, volt püspöki vízimalom XVII-XVIII. században épült. Homlokzatán festett napóra és Madonna-kép látható. Ma turistaszálló. Udvarán régi, a malomban használt tárgyakat állítottak ki.

Meterológiai Intézet Kutató Bázisa

Virágosmajori kápolna