Ide várnak


Bózsva





   Bózsva község Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi sarkában, a magyar-szlovák határ közelében fekszik.

   Jól megközelíthetõ hegyközi település, melyet átszel a Bózsva-patak. Közelében jelentõs kiterjedésû erdõ húzódik.

 

   A község valójában két, korábban különálló településbõl jött létre. Kisbózsva õsi település, az Árpád-korban az abaúji vár földje volt, melynek Borsva nevû részét 1264-ben ajándékozta el IV. Béla Bagomér fiának, Csiszherey comesnek, a Rákóczi család õsének. A település ekkor még valószínûleg lakatlan volt, csak évszázadokkal késõbb népesült be. A török idõkben teljesen elpusztult, és csak a XVIII. században népesült be ismét, református magyarokkal és görög katolikus ruténekkel.

   Nagybózsva az Árpád-korban királyi birtokként szerepelt, majd a XV. században egy része a Perényieké lett. A XVI. században a Cseh család cserében-, majd zálogjogon lett a birtokosa. Késõbb visszakerült a Perényiekhez, a kuruc idõkben pedig ezen részei zár alá kerültek.

   A természeti és kultúrtörténeti értékeinek jobb kihasználásán kívül a nagybózsvai perlit jelenti a fõ gazdasági vonzerõt.