Ide várnak


Pálháza





   Pálháza, Magyarország legészakibb részén, a Zempléni Hegység keleti oldalán fekvõ földrajzi-földtani értelemben rendkívül változatos megjelenésû és páratlan természeti értékû, egészséges mikroklímával rendelkezõ hegyközi tájegység középpontjában fekszik.

   Az ásatások során nyert leletek alapján arra lehet következtetni, hogy a Zempléni hegységben, a Hegyköz területén már az õskorban is éltek emberek. Pálháza valószínûleg a füzéri vár akkori várbirtokosának, Drugeth Fülöp nádornak az utasítására telepítéssel, új irtásfaluként az 1320-as években jött létre a Bisó patak völgyében. Késõbb Luxemburgi Zsigmond 1389-ben örök adományul adta Perényi Péternek Füzér várát és tartozékait, benne Pálházát is.

   Az 1389. évi adománylevélben merül fel elõször Pálháza neve. A település -háza végzõdéssel ellátott személyneve is késõbbi középkori eredetére utal. Az 1427. évi portális összeírás 13 kapuját említi.

   A település a XV. században és a XVII. század elején többször elpusztul. A XV. században a husziták többször feldúlják. A török hódítás idején portyázó török csapatok miatt pusztul el, majd magyar lakosokkal betelepül. Az 1711. évi pestis járványkor és tûzvész miatt ismét elnéptelenedik, az 1715. évi összeírásban, mint lakatlan helység szerepel. Újra betelepült az ezután következõ években, mert 1786-ban, mint magyar falu van feltüntetve.

   1875-ben Pálháza Ipartelepen megépül a mai Fûrészüzem elõdje a Fûrészmalom. A Kemenc-patak völgyében lévõ erdõterületen kitermelt fa szállítására 1888. évben építik meg a Kõkapui völgyben Pálháza Ipartelep induló állomással a keskeny-nyomközû erdei vasutat – ez a mai Magyarország legrégebben épített erdei vasútja.

   Pálháza lakossága földesurát követve felvette a református vallást. 1812-ben megépül a református templom. 1910-ben a községben a református templom mellett épül egy tantermes egy tanerõs népiskola. 1930-ban két tantermes kéttanerõs új állami iskola épül. 1938. évben megépül a kultúrotthon.

   1914-tõl a községben országos állat- és kirakodóvásárt tartanak – a Hegyközben ez az egyedüli vásár. A vásár megtartására azóta is rendszeresen sor kerül.

Az elsõ világháború után a kõkapui vadászkastélyt övezõ erdõség felkapott vadászterület lett. Több esetben vadászott a területen a magyar kormányzat vezérkara, Horthy Miklós kormányzó, Gömbös Gyula és Bethlen István miniszterelnök.

   1958-ban külszíni fejtéssel megnyílt a Perlit bánya.