Ide várnak


Hercegkút





   A Tokaj-hegyalja középsõ területén, Sárospatak közelében, a 37-es út mentén fekszik Hercegkút, a történelmi borvidék egyik bortermelõ községe.

   Eredetileg Rákóczi-birtok volt, a kuruc harcok során elnéptelenedett falu csak jóval a szatmári béke után települt újra be. A falu lakóinak õsei 1750-ben települtek be Németországból, a Fekete-erdõ környékérõl.

   Trautson herceg az elnéptelenedett vidékre a mai Németország területérõl a német-francia határ menti Schwarzwald vidékérõl telepeseket hozatott a munkáskezek pótlására. A mai község területén a letelepedés 1748-49-ben történt.

   Nevében – Trautsondorf, Trauczonfalva – a betelepítõ herceg emlékét õrzite, amit 1904-ben magyarosítottak a telepítõ hercegre emlékeztetõül és a határában lévõ Pogánykút összevonásából Hercegkútra.

   1788-ban a község katolikus hívei önálló egyházközséget alapítottak, s kõtemplomot építettek, amit Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. 1908. évben lett a község a tokaj-hegyaljai zárt borvidék tagja. A szõlõ és borgazdálkodás az 1970-es évekre érte el fénykorát, és megépült Gomboshegyen a közel 1500 m hosszúságú szövetkezeti pince.

   Lakossága büszke származására, õrzi nemzeti öntudatát. Utánozhatatlan hangulatú a falu mindkét oldalán kalárisként elhelyezkedõ vendégváró pincesor, 130 pincével. De nemcsak a borospincék labirintusa, hanem a tenyérnyi széles, különlegesen érlelt svábszalonna is a település büszkesége.

 

Látnivalók, kirándulások

   1928-ban a templom mellett épült az új iskola három tanteremmel és kántortanítói lakással Sztrisovszky Mihály plébános és Götz Miklós buzgó munkálkodásával és a hívek áldozatos hozzájárulásával.

 

   A község határában, a Rákóczi turistaút mentén található a Pogánykút forrása, amely hangulatos táborozóhely. A török kori idõknek néphagyományában élt egy érdekes emléke, melyet Tompa Mihály Népregék c. kötetében Pogánykút versében dolgozott fel: " De ott, hol a pogány vér hajdan ömölt máig Pogánykútnak a hûs bérc – forrás mondatik." 1892-ben gazdag régészeti anyagokat tártak fel (edénycserép, kõbalta, kõvésõ, obszidián és kovaszilánk stb.) A talált régészeti leletek bizonyítják, hogy az õskortól kezdve az itt élõk obszidiánból nyílhegyeket és más eszközöket készítettek. A XX. század elején a pogánykúti leletek közelében primitív vaskalapácsot is találtak, amely késõbbi korszak emberének szerszáma volt, bizonyítván, hogy folyamatosan lakták a vidéket. A kútnál pihenõhely és esõház várja a turistákat. A pihenõhelyen a pogánykúti õsemberteleprõl részletes ismertetõ található.

 

   A község két szélén a népi építészet remekei, az emeletes pincék várják az idelátogatókat, akik a svábszalonna mellé kiváló tokaji bort is fogyaszthatnak. A Gomboshegyi és Kõporosi pincesorok az UNESCO 2002. júniusában hozott döntése alapján Tokaj-hegyalja részeként felkerültek a Világörökség listájára kultúrtáj kategóriában.

 

   Érdemes séták tenni a Sárospatak-Hercegkút Malomkõ Tanösvény

Hercegkúti állomásain: Szilvás-kút, Kõporosi pincesor, Pogány-kút, Gombos-hegyi pincesor, Gombos-hegyi kökörcsines