Ide várnak


Ezzel várnak


Tapolca





   A több mint 18 ezer lakosú város, a róla elnevezett medence közepén, õsi közlekedési utak csomópontjában, a síkságból kiemelkedõ alacsony hátságon fekszik. Az új-kõkor óta lakott hely. Elõször 1182-ben említik írásban, Topulza néven. Szláv eredetû nevét valószínûleg az itt fakadó meleg vizû forrásokról kapta.

Látnivalók

   Kisapáti felõl jövet a Szent György utca, majd az Arany János utca visz a város történelmi központjába, a Templom-dombhoz. Az itt álló plébániatemplomot még Turul ispán emeltette a XIII. sz. elsõ felében, erre utal a déli oldalán levõ román stílusú ablak is.

   A templommal szemközti iskola helyén állt az egykori vár, benne a karthauziak rendházával. Falai ma megmagasítva láthatók. Az alatta levõ római kori alapfalon áll Marton László Múltunk címû alkotása. Az iskola északi végénél tárták fel a XVII. sz. közepén kibõvített vár kapuját, elõtte a mély farkasveremmel, amely felett a felvonóhíd állt.

   A Malom-tó keleti oldalán álló magas kõfal a tapolcai panteon, amely a város híres szülötteinek emlékét õrzi: Török János (1807-1874) 1848-49-es honvédtiszt, Török Antonius Flórián (1825-1878) 1848-49-es honvédszázados, Felletár Emil (1834-1917) gyógyszerkémikus, Dr. Papp Pál (1913-1972) atlétaedzõ, és Csermák József (1932-2001) kalapácsvetõ olimpikon. A tavacska túloldalán levõ barokk Szentkút egykor a Véndek-hegy forrását díszítette, benne Udvardy Erzsébet Madonnája látható. Kicsivel arrébb Batsányi hitvesének, Baumberg Gabriella osztrák költõnõnek a mellszobra áll. Róla kapta nevét a szemközti Hotel Gabriella, amely egykor malom volt.

   A Fõ térrõl a Kossuth utcán át jutunk a Kisfaludy utcában levõ Tavasbarlanghoz, a város legismertebb nevezetességéhez. A Közép-Európában egyedülálló természeti képzõdményt kútásás során fedezték fel 1903-ban. A település alatt húzódó járatrendszer szarmata-mészkõben keletkezett, a karsztvíz oldó hatása következtében. Hossza kb. 4 km, ebbõl 2,5 km-nyi ismert. Az utcáról 75 lépcsõn jutunk le a 20 m hosszú, 3-5 m széles, 8 m magas Lóczy-terembe, majd a Batsányi-terembe, ahol néhány kisebb terem és folyosó következik. A barlangon átfolyó 0,5 - 4,3 m mélységû patak mintegy 300 m-es szakaszán villanyvilágítás mellett 1998. óta ismét csónakkal járhatják be a látogatók a különleges föld alatti mesevilágot.

 

   A nyári rendezvényeknek egyedülálló helyszíne a mediterrán hangulatú Tóparton felállított Víziszínpad, ahol évek óta színvonalas nyáresti zenei események zajlanak.

   Tapolca Város Önkormányzata hagyományt teremtett a Tapolcai Ünnepi Napok megrendezésével. Évrõl-évre ismétlõdõ elemei a rendezvénysorozatnak a Dr. Papp Pál, majd Csermák József Emlékverseny, a Tapolcai Pörköltfõzõ Verseny, a Kenyérszentelés, a katonai tiszteletadással és díszsortûzzel színesített ünnepélyes zászlófelvonás, a Cigány és Német Nemzetiségi Nap, a nagysikerû utcabál, valamint a Testvér- és Partnervárosi Találkozó. A Tapolcai Ünnepi Napok résztvevõi nem csak a város lakossága, hanem a kistérség településének lakói, és az itt nyaraló belföldi és külföldi turisták is.