Ide várnak


Ezzel várnak


Apátistvánfalva





   Apátistvánfalva kis község Vas megyében, az osztrák-magyar-szlovén határ találkozásánál lévo szentgotthárdi kistérségben helyezkedik el, az osztrák határátkelohelytol 10 km-re, a szlovén határátkelohelytol 3 km-re.

Legegyszerubb megközelítése a 8-as számú foúttól Szentgotthárd városán keresztül történhet két irányban is: megközelítheto Máriaújfalu irányában, ahol már menet közben megcsodálhatják a kedves turisták az erdo övezte szépséges Hársas Tavat, valamint egy kissé rövidebb hegyi útvonalon, a Kétvölgy községet jelzo közlekedési táblát követve is.

   A község egész területe az Alpok-aljai dombságon helyezkedik el, 270-, és 340m közötti tengerszint feletti magasságban. Közvetlen társközségei Orfalu és  Kétvölgy községek,  jellemzo a magas évi csapadékmennyiség. Apátistvánfalva és környéke vizes völgyekben és forrásokban igen gazdag.

   Legismertebb vízfolyásunk a településünktol délre eredo, az egész községet átszelo Hársas-patak, mely a tolünk néhány km-re lévo, gyönyöru erdo övezte környezetben található Hársas-víztározót táplálja, mely a környék legkedveltebb pihenohelye

   A vidék egyedülálló létesítménye a "TÓKA", mely 2-3 méter mély kb. 2 méter széles gödör, ami az esovízbol töltodik fel, és a vízzáró agyagréteg nem engedi a vizet elfolyni, melyet a korábbi évtizedekben leginkább állatok itatására használtak az itt lakók.

   Valamikor a mai település egészét, mint az Orség Vendvidék többi részét összefüggo erdo borította. Az ide települt emberi munka eredménye a mai állapot kialakítása. Ennek eredményeként községünk arculata teljesen egyedülálló településszerkezetet mutat: a község külterületén belterületén egyaránt megtalálhatók az egykori hatalmas erdok foltjai, mert a bükkösök és lucfenyvesek többsége magántulajdonban maradtak. A gazdák ezeket félto gonddal kezelték, úgynevezett szálaló gazdálkodást folytatva termelték ki a fákat. Ezzel kevésbé bolygatták meg az aljnövényzetet, s teret engedtek a természetes újulásnak is. Így a mai napig megmaradtak a csodálatos kaszálórétek, mely igen ritka és értékes tavaszi növénye a zergeboglár egyik alfaja. Különlegességnek számít a rózsaszín virágú sömöröskosbor, a lilavirágú, széles levelu ujjaskosbor, valamint az országos viszonylatban is ritka elofordulású, struccpáfrány sokszor embermagasságúra megnövo példányai.

   A mészkerülo erdei fenyvesek lejellemzobb növényei a boróka, a szorös nyír, a korpafüvek, s csaknem megtalálható valamennyi körtike faj, és a fekete s vörös áfonya.

    A háborítatlan tiszta levegoju természeti környezetben igen változatos az állatvilág is, a kis és nagyvadak mellett értékes fészkelo madaraink a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsoru, a süvölto és a tüzes feju királyka. Mindezek mellett Magyarország leggazdagabb lepkefaunája él nálunk, valamint községünk és térsége az ország egyik gombákban leggazdagabb területe.

   Községünk néprajzilag is önálló, sajátos kultúrát orzo táj.A falu településszerkezete teljesen egyedi, úgynevezett szórvány beépítettség jellemzi. Egy-egy ház többségében külön áll a dombokon, körülötte helyezkednek el a szántók, a kaszálógyümölcsösök , és a rétek. Ez adja a táj mozaikos jellegét.

   A házak a birtok elso tulajdonosától kapták a nevüket, melyet örököltek az új lakók is. Jellemzo volt a keresztvéges boronafalas építkezési mód, az épületek elhelyezését tekintve pedig a vonalas építkezés (szoba, konyha, kamra, gazdasági épületek). Így általában az udvartér teljesen körül volt zárva. A kerítés nem volt jellemzo, legfeljebb elosövény vagy vesszofonat, de ez is inkább a veteményes kertek körül, a vad elleni védekezés céljából.

   Írásos dokumentumok alapján községünk elso okleveles említése 1350 osze. A község névadója Harding Szent István ciszterci apát. Az o tiszteletére emelték 1785-ben a ma is meglévo igen szép, muemlék templomunkat, mely helyén korábban csak kápolna volt. A faluban 1683 óta emlékeznek Harding Szent Istvánra, minden év július 16-án, a búcsú ünnepség keretében.

   A lakosság katolikus vallású, 90 % - ban szlovén anyanyelvu. Jellegzetes tájnyelvüket a mai napig orzik és használják az emberek, nemcsak hétköznapjainkban, de ünnepi hagyományorzo rendezvényeiken is.

   A második világháborútól kezdodoen egy jelentos elvándorlás indult meg, elsosorban a nehéz helyi megélhetés miatt, mely elvándorlás ugyan lelassult, de teljes mértékben napjainkig sem szunt meg.


   A terület természeti adottságaihoz igazodva elsosorban az erdogazdálkodás és az állattenyésztés volt jelentos. A szántóföldi gazdálkodás az un. bakhátas gazdálkodás volt, elsosorban önellátásra termesztettek rozsot, árpát, zabot, kölest, hajdinát, káposztát, répát és tökféléket. A tökfélék magjából a mai napig helyben olajat ütnek, a többi részét pedig az állatok etetésére hasznosítják.

   A gyümölcsösökben szilva, alma és körte terem, melyekbol lekvárt és pálinkát foznek (ez utóbbit szintén a helyi fozdében). Korábban kiemelkedo volt a szarvasmarha tenyésztés, mely sajnos ma már nem jellemzo.

   Községünk kül- és belterülete 1978. óta szigorúan védett. 2002március óta az Orségi Nemzeti Parkhoz tartozunk. Kedvezo földrajzi fekvésünk, csodálatos természeti adottságaink folytán kello anyagi segítséggel a település egyetlen kitörési lehetosége a környezetkímélo turizmus felvirágoztatása. Szlovén Kisebbségi Települési Önkormányzatunk évek óta ezen munkálkodik.

   Hétköznapjainkat bearanyozza vidékünk csodálatos szépsége és lakosságunk, valamint egyesületeink amator csoportjaink hagyományorzo vidám népünnepségei. Önálló önkormányzatunk van, mely társközségei Önkormányzataival (Kétvölgy és Orfalu) muködteti hivatalát, a körjegyzoséget és az összes alapellátást nyújtó intézményünket. Büszkeségünk még a 7 hektáros erdonkben lévo önkormányzati tulajdonú Apát Hotel és Turista Szállónk, mely egész évben fogadja az ide látogató turistákat az ország minden területérol.

   Kedves honlapon barangoló! Ajándékozza meg Ön is magát és vegye igénybe egy csodálatos hétre vagy hétvégére szálláshelyünket! Pihenjen ezen a nagyon szép vidéken, vagy utazza be a közvetlen közelünkben lévo orségi falvakat Szlovénia vagy Ausztria szépséges településeit.

 

(Kovács László polgármester)