Ide várnak


Hévíz





Hévíz Magyarország legjelentõsebb gyógy-idegenforgalmi központja. A Balaton nyugati sarkától 6 kilométerre helyezkedik el. A 4800 lakosú város

jelentõségét a világon egyedülálló, legnagyobb melegvizû tõzegfenekû gyógytavának köszönheti, melyet 50 hektáros véderdõ ölel körül. A tó vizét geometrikus energia melegíti.

Hévíznek a neve elsõként egy 1328. március 28-án kelt oklevélben fordul elõ, amelyben a veszprémi káptalan beiktatja Magyar Pál gimesi várnagyot Szentandrás-páh nevû birtokába. A birtok határainak leírásánál említették meg a közönségesen hévíznek mondott helyet is.

A XVIII. század folyamán a hévízi tó kiemelkedett az ismeretlenségbõl, s a század végén megszületett Hévízfürdõ.

A Hévíz-völgy értékét a XVIII. században elsõsorban a malmok és a néhol kitûnõ szénatermés jelentették. A század utolsó évtizedében került elõtérbe a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdõhely kiépítése gróf Festetics György érdeme.

A két világháború között Hévíz jelentõsége egyre nõtt, mivel a trianoni békekötés után elcsatolták a fürdõhelyeket is. Hévíz Magyarország legjelentõsebb fürdõjévé vált. A tó körül folytatódtak az építkezések, s 1926-ban kiépült a strandfürdõ, egy évre rá pedig az emeletes strandépület a tó északi partján. A fürdõház épülete 1931-32-ben vasszerkezetre szerelt üvegtetõt kapott, így teljesen fedetté, zárttá vált.

1952. január 1-jén az Egészségügyi Minisztérium létrehozta a Hévízi Állami Gyógyfürdõkórházat. Hévíz lett az ország legnagyobb mozgásszervi reumás megbetegedéseket gyógyító fürdõhelye. A Gyógyfürdõkórházat az 1960-as években bõvítették, korszerûsítették. 1965-ben új utak, parkok létesültek. Ebben az évben épült meg a ma is használt autóbusz-pályaudvar.

A kulturális hagyományokat próbálja újjáéleszteni a város a Deák téren található Hévíz Galéria üzemeltetésével. Az emeleti kiállító-termekben egész évben idõszaki kiállítások láthatók, az üvegkupolával fedett átrium májustól októberig kulturális és szórakoztató programoknak ad otthont. Minden évben megrendezésre kerül legalább egy sör- és egy borfesztivál, természetesen színvonalas kísérõprogramokkal.

Hévíz nevezetességeit egy kellemes kerékpártúra keretében is felfedezhetjük. A gyalogos kirándulónak is feltétlenül meg kell néznie az egregyi Árpád-kori kõtemplomot, mely építésének pontos ideje nem ismert, de valószínûleg a XIII. század elsõ felében keletkezett. A Télifürdõ falán található Hévíz város Panteonja, ahol a városban megfordult legjelentõsebb emberek emléktáblái láthatóak. Az épületbe belépve egy kis medencében található a római korból származó Jupiter oltárkõ. A séták során számtalan mellszoborral és emlékmûvel ismerkedhetünk meg. A központban és a Tófürdõ körül egyaránt találhatók "Villa" vagy "Ház" utónévvel ellátott régi épületek, melyek mindegyikéhez egy-egy külön történet fûzõdik.