Ide várnak


Ezért várnak


Ezzel várnak


Pécs





A kelet-nyugati irányban húzódó Mecsek hegység déli lankája igen kedvezo lehetoséget biztosított az embernek a tartós megtelepedésre. A déli hegyoldal mediterrán klímája, a korán beköszönto tavasz, a hosszú meleg nyár és a napfényes osz páratlan lehetoséget kínált a letelepedoknek.

A kialakult ókori, majd középkori város a domboldal napfényében hosszan elnyúlva épült meg. A régi korokban (a kelta idoben, a római hódítás kezdetén) nem is volt még igazán város, a szelíd lejtoket kihasználva villaszeru település alakult ki, kissé teraszosan kiépülve. Keleten a Duna folyam, északon a dombokká szelídült Mecsek nyúlványai, nyugaton a somogyi dombok erdoségei képezték a térség határát.

Pécs egyre inkább a kultúra, a muvelodés, az oktatás és a muvészetek nagyvárosává vált. A magas színvonalat az egyetemek, foiskolák, múzeumok, zenei intézmények, a színház, tudományos intézetek, könyvtárak teremtik meg.

Ma már közhelynek számít az a megállapítás, hogy "Pécs kétezer éves város".

Valójában ennél sokkal régebbi. A kelták több, mint 2000 éve már városias településben éltek. Pécs római neve, a Sopianae is kelta eredetu.

Gyorsan elterjedt a kereszténység is Pannóniában. Ennek egyedülálló emlékei napjainkban a világörökség részei lettek.

A népvándorlás viharos évszázadai után a Frank Birodalom terjesztette ki hatalmát a térség felett. 800 körül püspökség alakult a városban, templomuk emléke a mai Székesegyház altemploma lehetett. A Frank Birodalom keleti területén fekvo városának Quinque Basilicae volt a neve.

Szent István király 1009. augusztus 23-án alapította meg a pécsi püspökséget, mely a középkorban hazánk egyik legjelentosebb egyházi székhelye volt. Jövedelmezoségét tekintve csak az esztergomi érsekség elozte meg.

Az 1064 évi tuzvész után újjáépült pécsi székesegyház szobrászati díszítéseit flamand és magyar élvonalbeli mesterek készítették európai színvonalon. Ezek a muvészek tevékenyen közremuködtek a fotéri Szent Bertalan templom, a domonkosok templomának díszítési munkálataiban is. Azonban semmivel sem volt alacsonyabb-rangú a pécsi gótika és reneszánsz építészete és szobrászata sem.

A 143 éves török megszállás alatt virágzó, keleti várossá alakult át Pécs, pezsgo piaccal, fedett bazárral, kávézókkal, karcsú tornyú mecsetekkel, fürdokkel. Mindezek mellett még állt a régi Pécs is, a török ugyanis meghagyta a régit, semmit sem pusztítottak el, s nem romboltak le.

A város pusztulását az 1600-as évek végének háborúi, a török alóli felszabadító harcok okozták. (A török megszállás 1543-1686-ig tartott.)

A török alóli felszabadító háború pusztításait betetozte az 1704. évi rácdúlás. Az újjáépítés, a város "feltámadása" az 1710-es évektol vette kezdetét.

A város fejlodését a polgárság és a földesúr közti 80 éven át zajló harc hátráltatta, melynek végén, 1780-ban Mária Terézia császár- és királyno, illetve II. József császár a várost felszabadította a földesúri függoség alól. Erre az idore esik Klimó György püspök tevékenysége, kinek felvilágosult gondolkodása hosszú ideig tartó nyomot hagyott a város életében. Hatalmas könyvtárat hozott létre és azt nyilvánossá tette, papírgyár, nyomda létrejötte fuzodik a nevéhez.

Az igazi fellendülés a reformkorban vette kezdetét. Szepesy püspök közremuködésével Gyorbol Pécsre helyezték a jog- és a tanítóképzo akadémiát, új városházát, színházat, Nemzeti Kaszinót építenek, emeletes házak épülnek a kor megnövekedett polgári igényeinek kielégítésére, hangversenyeket (1846, Liszt Ferenc), fényes bálokat, kiállításokat (1846), tudományos konferenciákat (1845- Természettudósok Országos Vándorgyulését) rendeznek. Pécs egyre inkább a tudományos, szellemi és kulturális élet központjává kezd válni.

Pécs gyorsütemu fejlodése az elso világháborúig tartott, ekkor, - foleg a vesztes háború után - a megtorpanás országos méretu volt. Pécsett ezt még a három évig tartó idegen megszállás is tetézte.

A 30-as "békeévek" alatt a város ismét emelkedésnek indul, amiben nyilván nem kis szerepe volt az Erzsébet Tudományegyetem ittlétének, a szénbányák nagy rekonstrukciójának (Széchenyi-, Szent István aknák, Újhegyi eromu).

Jelentos építkezések zajlanak le ebben az idoben: rendezik a Széchenyi teret, Sétateret (Scytovszky teret), megépül a muút a Mecsekre. Elkészül az egyetem jogi tömbje, a Szent Mór kollégium, az Üdüloszálló, a Balokány versenyuszoda, a Belvárosi plébániatemplom északi szárnya, a pálosok temploma, a temetokápolna, a ciszterci gimnázium modern szárnya, a pius gimnázium (temploma és rendháza is). A Bauhaus szellemében számos európai színvonalú bérház és családi ház épül (a "jogászház"). Gondot fordítanak az idegenforgalomra is. A sétatéri ünnepi játékok során a "filléres gyors" kedvezo lehetoségeit kihasználva ezrek ismerkednek meg a szép fekvésu várossal, annak évszázados kultúrájával, egyedülálló muemlékeivel, a mediterrán derubol fakadó pécsi ember vendégszeretetével, a pécsi szolo- bor- és gyümölcskultúrájával.

A II. világháború szerencsére megkímélte a várost. Pécs fejlodése a második világháború után más-irányú fejlodést vett. A nagyarányú fejlodés mellett azonban a gazdasági életben komoly torzulások is voltak. Elmaradt az életszínvonal emelkedése is, s bénítólag hatott az ideológia számtalan megkötöttsége. Ezek ellen 1956 októberében az egyetemi, foiskolai hallgatók, a munkások Pécsett is sorozatosan tüntettek, majd sztrájkokkal tiltakoztak. A megmozdulások novemberben is folytatódtak, sot a Kelet-Mecseken a szabadságharcosok fegyverrel is harcoltak a karhatalmisták és a megszálló szovjet túlero ellen.

A legújabb idoben, a bányák megszunése után a város egyre inkább a kultúra városává vált.

 

Látnivalók:

Ókeresztény sírkamrák

Székesegyház

Dzsámi

Idrisz Baba türbéje

Zsolnay-kút

Jakováli Hasszán dzsámija

Memi pasa fürdoje

Mindenszentek temploma

Pécsi vár