Ide várnak


Ezzel várnak


Dunabogdány





   Dunabogdány a Dunakanyarban, a szentendrei Duna-ág mentén fekszik. A Pilis Visegrádi-hegységének lábánál, kb. 6 km hosszan elnyúló falu halmazos szerkezetû, párhuzamos keresztutcás település. Távolsága Budapesttõl és Esztergomtól 35 km. A legközelebbi város,  Szentendre 15 km-re található. Dunabogdány szomszéd települései a történelmi múltú Visegrád és a szigetre is átnyúló Tahitótfalu. A Dunát kísérõ hegyvonulatok lábánál fekvõ bal parti települések: Kismaros, Verõce és Vác városa jól láthatóak a Kálvária-hegyrõl.

   A község fõútja a 11-es fõközlekedési út. Autóbuszokkal is megközelíthetõ, melyek menetrend szerint közlekednek Budapestrõl, Szentenderérõl és Esztergomból.

   A falu izgalmas természeti környezetben található. Keresztirányban a Csádri- és a Kalicsa-patak szeli át. Az Öregkálvária-hegy, a Sváb-hegy, a Hegyes, a Kutya-hegy és a Tompa (305-331m) az egyik vonulat, a másik hegytömb részei a Kálvária-hegy, a Csepri és a Sajgó. A hegyek gerincén végighaladva csodálatos panoráma nyílik a Börzsönyre, a Naszályra, a Szentendrei-sziget mintás szõnyeget idézõ mûvelt földjeire. Szemmel követhetjük a Duna kanyargását is, és kísérteties látványt nyújt áradáskor a szigeten egyesülõ két Duna-ág, amint fenyegetõen bekeríteni látszik az ember által birtokba vett területeket. A települést nyugaton a Len-hegy határolja, melynek erdeje gyönyörû kirándulóhely és egyben védett vadaspark. A Dunabogdányt övezõ erdõk természetvédelmi terület részei, bioszféra rezervátumok.

   A község keleti határán a Csódi-hegy magasodik, mely geológiai érdekesség: egy kitörésében megakadt vulkán, mely csak megemelte a föld kérgét, de ennek a rétegeiben megakadt. Az értékes trachit kõzet – a falu életét több vonatkozásában is meghatározó – a kõbányászat alapja. A Csódi-hegy szomszédságában a tóvá duzzasztott Kalicsa-patak környéke kellemes kirándulóhely. A Bergmann-tó, mely sikerre is éhes horgászok sportterepe a falu egyik lelkes polgárának a nevét viseli.

   A Visegrádi-hegység területén számos forrás fakad. A Vöröskõ felõl érkezõ kiránduló a József-forrásnál találhat magának pihenõhelyet. A Küllenberg-forrás mélyen az erdõben, a Kálvária-hegy mögött nyújt felüdülést. A Tünde-forrás közvetlenül a kõbánya meddõhányója tövében bukik a felszínre.

   A terület növényzete bükk- és tölgyerdõk. A tölgyeknek négy faja fordul elõ: kocsányos-, kocsánytalan-, molyhos- és csertölgy. A Sváb-hegy lejtõin kisebb szelídgesztenyéseket is találhatunk. A fagyal, a galagonya, a kökény és a szeder dús aljnövényzet részét képezi a tölgyesekben.

   A vidék állatvilága is igen gazdag. A 11-es úton gyakran látni átvonuló szarvas- vagy õzcsapatokat, a Duna partja a végcéljuk. Muflonok, vaddisznók is élnek az erdõben. A kisebbek közül rókát, nyulat, mókust figyelhetünk meg az erdõt járva. A madárfajok: kakukk, harkály, szarka, erdei pinty, fülemüle vörösbegy az erdõk lakói, de a Csódi-hegy elhagyott bányarészének szikláin hollópárok is fészkelnek, a Duna-part pedig pihenõhelyül szolgál az átvonuló vándormadaraknak. Egy gólyacsalád rendszeresen visszajár, s a fõút egyik villanyoszlopának tetején fészkel.

   E halban s vadban gazdag vidék letelepítõ erõvel hatott már az õskorban is. Erre utalnak a régészeti leletek, melyek újkõkori ember – az ie. 5500-3400 közötti idõszakban – nyomait tárták fel. Rézkori, bronzkori, vaskori kultúrák tárgyi emlékei alapján folyamatos emberi jelenlétrõl beszélhetünk.

A Római Birodalom keleti védvonala, a Limes érintette Dunabogdány mai helyét is. A falutól északkeletre fekvõ Cirpi erõdítmény emlékét legszebben egy Silvanus oltárkõ õrzi, mely a visegrádi Salamon-toronyban tekinthetõ meg.

   A magyarok szláv települést találhattak itt, erre a falu nevének jelentése Bogdan=Isten ajándéka. Bogdány elsõ okleveles említése 1287-ben történik, melyben Ladomér esztergomi érsek a Nyitra megyei Gyónok birtokát Leki Pazman fiainak, Vencelnek, Istvánnak és Domokosnak engedi át, cserébe Bogdan birtokáért. Templom is emelkedett a falu belterületén, melyet temetõ vett körül. 1329-ben Jakab nevû plébánosát említi egy oklevél, akit egy egyházi perben tanúként hallgattak meg. 1400-ban Bonifác pápa a bodgányi Szent Katalin egyházat felkeresõknek, búcsút engedélyezett. Visegrád királyi székhellyé való kiépítése következtében a faluban királyi erdõõröket telepítettek le. A török magyarországi hóditásai során ez a terület is elveszítette függetlenségét.

   A XVI.században a virágzó szõlõtermesztésérõl híres falu a század végére a kettõs adóztatatás és a 15 éves háború hatására elnéptelenedett.

   Gróf Zichy 1723-ban sváb telepeseket hívott a faluba, külön sváb bírót ígért, 3-6 év adómentességet, letelepedési pénzt és kölcsönt, Szent Mihály naptól karácsonyig bormérést, csak jöjjenek és népesítsék be a falut.

   Új fejezet kezdõdött a katolikus németek érkeztével a falu életében, hiszen Bogdányban már a XVI.század végén önálló református gyülekezet élt. A református prédikátorok emlékét õrzi a Mesterrét kirándulóhely a nevében.

   A két különbözõ vallású és nemzetiségû népesség közötti ellentéteket a vegyes házasságok és a közös sorscsapások – tûzvészek, dunai árvizek, járványok – elviselése, s az ezekbõl való folytonos újjászületések oldották.

   A szabadságharcot követõ évek meghatározó eseményei a természeti csapások voltak. A nagy filoxéra-járvány elpusztította a szõlõket, s a szõlõmûvelést, ami addig a parasztok legfõbb megélhetési forrását jelentette, a cseresznye, eper, málna termesztése váltotta fel. Kofahajókkal vitték a termést a pesti, a pozsonyi és a bécsi piacokra.

   A Duna ismételt támadásai viszont a kõbányászat fellendülését eredményezték, sajátos kultúrát hozva létre. A kõbányászat kifinomultabb változata a kõfaragás, mûvészi megnyilvánulásai a díszesen faragott kõkapuk, ablak- és ajtókeretek, sírkövek, ma is láthatók a faluban. Használati tárgyak is készültek: szõlõprések, itatóvályuk, de láda is készült kõbõl, amelyben a családi levéltárat tartották, s pihenésre szolgáló kõpad számos ház elõtt díszeleg. A kõfaragások többsége nem a kibányászott andezit kõbõl, hanem ún. erdei kõbõl készült, amelyet a bogdányiak a falut körülvevõ erdõk szikláiból nyertek.

 

Látnivalók

   Református templom Késõbarokk-klasszicista templom, fallal övezett térségen. Külsõ része rézsûs, oromfalas homlokzatába visszalépõ toronnyal. Az egyenes záródású bejárat faragott kõ szemöldökében 1802-es évszám, fölötte félkörös ablak, majd az osztópárkány fölött kis szegmentíves ablak. A homlokzat és a toronytest két-két fejezetes lizénával tagolt, utóbbin körben négy félkörös harangablak. Bádoggal borított hagymasisak.

   Szent Rókus kápolna Védett építészeti emlék a legrégebbi kápolna, amelyet jégzúdulás elleni oltalmul emelt a falu 1788-ban. (Ekkor 123 ház dõlt össze, s a fõúton néhány ház falán kõtábla mutatja, meddig emelkedett a Duna szintje 1838-ban.)  A falu felsõ északi végén, az országút mellett található.

   Római katolikus templom többször leégett. 1937-ben a faragott faszobrokkal díszített, barokk stílusú épület egy felújítás során összeomlott emberáldozatot is követelve. A mai változatát 1940-ben szentelték fel, s neoromán stílusban építették.

   A Szent Sebestyén kápolna a vallásos élet tárgyi emlékei közé tartozik. Bejárati kapujának zárókövén a 1844-es évszám szerepel. A község déli részén található. Ez a kápolna 1800-ban épült. 1838-ban a nagy árvízben összedõlt. 1844-ben szentelték fel az új kápolnát, mely ma mûemlék.

Mûemlék jellegû épület a Szent Donát kápolna, mely a Kálvária-hegyen épült 1829-ben. A stációkat 1875-ben állították fel, s a mai faragványok 1957-ben kerültek a keresztút jeleneteit részletezõ freskók helyére.

1926-ban megemlékezést tartottak Trianon 6. évfordulója alkalmából és hõsi emlékmû javára pénzt gyûjtöttek. Az emlékmûvet 1930-ban József fõherceg avatta fel.

 Lehetõségek, szolgáltatások

   A hajóállomástól indulnak a hegyek felé vezetõ turistautak. Közeli, félnapos kirándulási célpontok: a Mester-rét és a Vízverési-rét, de hosszabb túra is tehetõ a Pap-hegy és a Len-hegy oldalában 400-500m magasságban, a Visegrád fölötti Nagy-Villámi kilátóig és a visegrádi Fellegvárig.

   A dunai szabad strand a környékén az egyetlen, amelynek finom homok borítja a partját, hétvégi pihenõket, fürdõzõket is vonz.

További szabadidõs lehetõségek a faluban: hajókirándulás, vízi túra, kerékpártúra, csónakázás, horgászat, lovaglás, repülõ-sportok, tenisz.