Ide várnak


Ezért várnak


Sárospatak





Sárospatak a Hegyalja kulturális és idegenforgalmi központja. Kimagasló jelentõségû történelmi emlékei, meleg vizû strandfürdõje évente sok tízezer látogatót vonzanak a szép fekvésû, üdülõhely jellegû, mûemléki látnivalókban igen gazdag Sárospatakra.

A Bodrog folyó két partján terül el ez az õsrégi város, amely már történelemelötti idõkben is lakott hely volt. Lehet, hogy a Bodrogról nyerte patak nevét. A Sáros szócskát pedig a Bodrog és Ronyva közt elterülõsáros vidék után kapta. Latin neve Potamopolis.

A hagyomány szerint Jaroszláv kievi fejedelem leánya, Agmunda királyné jegyajándékába kapta volna a várat s így a város királynéi város volt. A város hamarosan igen jelentõs állomása lett a kereskedelemnek is, mert a Lengyelország felé irányuló forgalom a városon keresztül bonyolódott le. A tatárok pusztítása után olasz telepesek jöttek, 1254 után. Ekkor kezdõdött a szõlõmûvelés, amely hamarosan világhírre tett szert. A feljegyzések szerint Patak vármegye is létezett. A város kialakulásában nagy szerepet töltött be a történelmi vára. A várat I. Endre építtette. Itt született II. Endre leánya Szent Erzsébet.V. Istvánnak is a kedvenc tartózkodási helye a vár, aki restauráltatta és 1262-ben ô építtette a vörös tornyát. 1390-ben Perényi Miklós kapta a királytól.

A vár igazi története 1534-ben kezdõdött, bár a legrégibb épületrész, a Vörös-torony 1500 körül épült. Jeles történelmi események színhelye volt, ma hazánk legszebb épen maradt vára és a Rákóczi Múzeum otthona.

A Várkert formáját a Bretzeinheimek alakították ki, de ma jóval szegényesebb a kép. Az idõs fák közül nevezetes az 515 cm törzskerületû fehérakác, a 406 cm törzskerületu japánakác, s a két idõs virágos kõris.

Látnivalók

A Római katólikus templom Sárospatak legkorábbi temploma. Az Árpádházi királyok idejében épült. I. Endre uralkodása alatt egy kis kápolna készült az udvartartás számára, kb. 60 személy befogadására volt alkalmas. Kis terjedelme miatt, a következô században egy jóval nagyobb román stílusú templom épült mellette. A fôoltár a XVIII. századból való. Barokk oltár. A budai kármelita szerzetesei készítették. Tiszta fa oltár, márványt utánzó festéssel, és 4,5 kg arany füstlemezzel díszítve. A templomot másnéven Szent Erzsébet templomnak is hívják.

A vár A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erôdítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. A mohácsi csata után ugyanis az õ birtokába került a város és a XV. századi Pálóczi-várkastély, mely a város északi végén helyezkedett el.  A negyedik szinten látható nagy terem az egykori "öreg palota" hajdani pompájáról a reneszánsz faragványok, Perényi-címeres keretelések és a XVI. századi ornamentális falfestés töredékei tanúskodnak.