Ide várnak


Ezért várnak


Ezzel várnak


Szeged





Szeged a Tisza partján fekszik, nem messze Jugoszlávia és Románia határától, a Maros torkolatától kicsit délre. Szeged nagyobb része a folyó jobb oldalán fekszik, a kertváros jellegû újszegedi rész pedig a folyó másik partján terül el. Autóúton mért távolsága Budapesttõl 171, Szabadkától (Subotica) 44, Aradtól 106 kilométer.

A szegedi táj a Tiszának köszönheti változatos, közép-európai jellegû állat- és növényvilágának sajátos vonásait is. Az egykor Tisza-járta táj õsi élõvilága napjainkra a Pusztaszeri Tájvédelmi körzet védett területére települt át, amely a fokozottan védett Fehér-tó révén a szegedi kultúrtájat is magába foglalja.

Szeged történelme, helytörténete nagyon régre vezethetõ vissza. A Szeged környéki vízparti rész régóta vonzza ide az embert. A legrégebbi emberi nyomokat az itt megtelepedõ mamutvadászok hagyták körülbelül 24 ezer évvel ezelõtt.

Szeged történetének legnagyobb hatású eseménye, a pusztító nagyvíz.1879. március 12-én hajnalban hatalmas árvíz pusztította el a várost. A betört víztömeg legelõször Rókust, majd Felsõvárost, a belváros mélyebben fekvõ részeit, végül Alsóvárost árasztotta el. Az újjáépítés legszebb feladati közé tartozott az elbontott vár helyének új utcákkal való beépítése. Ekkor alakult ki a palotás Szeged arculata, amely a századfordulóra az eklektika jegyében egységes városépítészeti együttessé formálódott. Ezekben az években épült - többek közt - a Postapalota (1882), a Pénzügyigazgatóság (1883), a Csillagbörtön (1884) és a piarista gimnázium és rendház (1886), a millenniumi évfordulóra a MÁV Üzletvezetõség (1894), a Fa- és Fémipari Szakiskola (1896), a MÁV nevelõ- és tápintézet (1896), a Közmûvelõdési palota (1896) és a gõz- és gyógyfürdõ (1896) épülete.

Látnivalók

Széchenyi tér Szeged közigazgatási és forgalmi központja a Széchenyi tér, amely a körülhatároló paloták nyugalmat árasztó tömbjeivel és a százéves platánokkal szegélyezett promenáddal az ország egyik legszebb, legnagyobb (50 000 négyzetméteres) szabályos négyszög alakú tere, fóruma.

Kárász utca A Széchenyi tér déli oldalából nyílik a korzó folytatásaként Szeged legforgalmasabb utcája, a Kárász utca. Igazi mediterrán sétálóutca, amely csak a késõ esti órákra csendesül el. Napközben a gyorséttermek teraszai és a járdaszegély mentén muzsikáló utcai zenészek között zsilipként engedi át a sétálók sokaságát.

Klauzál tér A Kárász utcából nyílik a város legbensõségesebb tere, az 1:4 arányú nyújtott téglalap alakú Klauzál tér, amely klasszicizáló hangulatával az olasz városok központi tereit idézi. A századfordulón itt volt a híres kenyérpiac.

Dugonics tér A Kárász utca a Dugonics térre, az egykori - Búza térként is emlegetett - búzapiacra torkollik. Míg a nyújtott téglalap alakú Klauzál tér a mediterrán városok hangulatát idézi, addig a Dugonics tér szabálytalan alakja megõrizte az árvíz elõtti Szeged atmoszféráját.

Aradi vértanuk tere Az Aradi vértanúk tere az egyetemi és iskolai negyed központja, a környezõ utcákkal és terekkel való intenzív kapcsolata révén a város egyik legforgalmasabb útvonala. Csak a villamospálya szeli ketté, egyébként a gyalogosforgalmat szolgálja. Az itt található számos emlékmû ugyanakkor a város történelmi emlékhelyévé avatja, ezen a téren zajlanak nemzeti évfordulóinkon a városi megemlékezések.

Dóm tér A Somogyi utca és az Oskola utca keresztezõdésében feltárul elõttünk a Fogadalmi templom, a szegedi városkép egyik legjellemzõbb eleme, amely nappal és esti díszkivilágításban magasba törõ tornyaival messzirõl köszönti a vasúton és közúton ide érkezõ vendéget. A Dóm tér szabályos négyszög alakú, 12 000 négyzetméteres területével éppen akkora, mint a velencei Szent Márk tér, a székesegyház pedig hazánk negyedik legnagyobb temploma: mintegy 5000 ember befogadására alkalmas, hossza kívülrõl 81 méter, szélessége 51 méter, tornyai 91 méteresek és kupolája 54 méter magas. Építésére 1880. november 28-án, Szeged újjászületése alkalmából tettek fogadalmat a szegedi városatyák.

Tisza A Tisza Szeged fõutcája - tartja a szólás, hiszen a belváros bármelyik pontjáról könnyen odatalálunk.

Rókus Rókus városrész a belvárostól nyugatra, a Csongrádi és a Kálvária sugárút között terül el. A városrész a 18. században alakult ki, vízjárta felülete ugyanis az elõzõ idõkben alkalmatlan volt a megtelepedésre. Nevét a Szent Rókus kápolnáról kapta, amelyet az 1738. évi pestisjárvány emlékezetére emeltek és 1739. augusztus 1-én, Vasas Szent Péter napján szenteltek fel a mostani templom táján.

 

----------------------------------------------------------------------------------------------------

* Új PC Bontó nyílt Szegeden! *

 

Használt és új PC-alkatrészek - nyomtatók, irodatechnikai eszközök - adathordozók - tonerek, patronok, utántölto készletek, monitorok, szoftverek vétele - értékesítése - javítása.

***  Áruhitel ***  Sulinet expressz ***

Cím: Szeged, Zrínyi u. 3. Telefon: 62-422-620 Mobil: 06-20-399-0595

Nyitva tartás: hétfo-péntek 8.30-17.30, szombat, vasárnap 8.30-12.30

----------------------------------------------------------------------------------------------------