Ide várnak


Ezért várnak


Nyíregyháza





A város nevének elsõ írásos említése 1209-bõl való. Nyíregyháza nevének Nyír elõtagja már a XIII. században felbukkant, egy 1326-ban kelt forrás pedig egyházas helyként említi a települést. A XV. század közepén közel négyszáz lakójával népes helynek számított Nyíregyház. A török adózás és a tatár gyújtogatás elõl elmenekült lakosok helyére az 1630-40-es években hajdúkat telepítettek le.

Amikor Nyíregyháza 1786-ban mezõvárosi kiváltságot kapott és négy országos vásárt tarthatott, már hét és félezer lakosával a megye legnépesebb helyének számított.

1803-ban a Dessewffyekkel, 1824-ben pedig a Károlyiakkal kötöttek örökváltság-szerzõdést a nyíregyháziak. Az 1832-36-os országgyûlésen követendõ példaként állított település 1837-ben különleges királyi kiváltságot kapott és privilégizált mezõváros lett.

A XIX. század második felében tovább urbanizálódott a város: 1858-ban befutott az elsõ vonat, pénzintézetek alakultak. A folyamatosan fejlõdõ Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett. A boldog békeidõkben felépült a távirda, a posta- és vízügyi palota, a színház, majd 1911-ben elindult az elsõ villamos.

Ma a 115 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város gazdag programokat kínáló közmûvelõdési és sportintézményekkel, közgyûjteményekkel, magas színvonalú mûvészeti élettel büszkélkedhet.

Látnivalók

Móricz Zsigmond színház

Állatpark

Városi Galéria

Sóstói Falumúzeum

Jósa András múzem

Kállay gyûjtemény

Görög Katolikus Egyházmûvészeti Gyûjtemény

Aranykapu Népmûvészeti és Iparmûvészeti Bemutatóterem

Nyíregyházi Fõiskola Botanikus Kertje

Evangélikus templom

Júlia fürdõ

Fürdõház

Sóstói Parkfürdõ

Római Katolikus Társszékesegyház