Ide várnak


Ezért várnak


Ezzel várnak


Királyi Palota, Palotamúzeum

   A palota elõzménye Károly Róbert városi háza volt. Komoly palotává csak I. Lajos fejlesztette uralkodása elsõ felében. A romjaiban ma is álló épületeket még szintén I. Lajos kezdte meg építeni élete végén de már csak utódai,  Mária és Zsigmond fejezték be a XIV. század végén.


   A XV. század elsõ évtizedéig, míg Zsigmond az udvarát Budára nem költöztette, a visegrádi királyi palota maradt a magyar uralkodók hivatalos székhelye. A XV. században háttérbe szorult palotát csak Mátyás állítatta helyre a XV. század végén. Ettõl kezdve, az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt.


   A palota Mátyás-kori átépítése az 1480-as évek közepe felé fejezõdhetett be. A pompás épületet Mátyás király utódai, a Jagellók is gyakran használták, helyreállításra azonban ekkor még nem volt szükség. 1526-ban, a mohácsi csata után menekítették elõször a palota kincseit Pozsonyba. Ekkor érték az elsõ károk az épületet is, mikor egy portyázó török csapat a várost fosztogatta. 1539-ban Szapolyai János király renoválta a palotát és itt töltött egy nyarat feleségével. 1544-ben Visegrád a törökök kezére került, és végérvényesen megindult az elhagyott palota pusztulása.


   A török idõkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották. 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították.


   A legépebben fennmaradt kéthelyiséges háznak egy nagyméretû, téglalap alaprajzú kemencéjét is ismerjük. A házakon kívül földbe mélyített, kerek agyagkemencék álltak.


   Az Anjou-kori palotaszárny helyére épült a hasonló kiterjedésû szabályos alaprajzú, középudvaros királyi lakosztály. Az épületbe ülõfülkékkel díszített folyosók vezettek be. A belsõ udvar keleti oldalán nyitott árkádsor futott végig, amihez díszkút csatlakozott. A földszinti termekben lakott az udvarnép. A nyugati szárny alsó szintjén lehetett ebédlõjük, az emeletén pedig a trónterem. A királyi lakrész a keleti szárny fürdõszobával ellátott legfölsõ emeletén volt. A palota árnyékszékeit egy különálló toronyban helyezték el.


   Az északkeleti palota királyi lakrészébõl híd vezetett át egy kicsiny fürdõkamrához. A palota csorgókútjait ellátó vízvezeték ólomcsövei szállították a forrásvizet a fürdõ kõlapokkal védett, egykor falba rejtett víztárolójába. Innen egy hengeres tartályba lehetett átengedni, amelyet kerek kemencére építettek rá. A vízmelegítõ kemencét - akárcsak a szoba hypocaustumát - a padló alatt elhelyezett, az alsó udvar felõl csak egy létra segítségével elérhetõ fûtõkamrából fûtötték. Mátyás király korában a fürdõ alapterületét jelentõsen megnövelték.


 


   A Herkules-kút


A díszudvar szökõkútja a magyarországi reneszánsz egyedülálló emléke. Mintaképei az olasz quattrocento szökõkútjai voltak. Nyolcszögû medencéjének kávalapjain szalagokkal átkötött gyümölcsfüzérek között Mátyás címerei jelennek meg.


  


   A palota oroszlános falikútja



A fölsõ kis udvar királyi magánkertjének XIV. századi falikútját Mátyás király 1483-ban késõgótikus vörösmárvány csorgókútra cserélte. Az új kút baldachinfedlapját a király hollós családi címere és a készítés évét tartalmazó felirat díszítette. A baldachin oldalait a király országainak, a kút hátfalát pedig az udvar legelõkelõbb nemesi családjainak címerei ékesítették. A vízköpõket, a baldachin függõkonzolait oroszlánfej formájúra faragták. Az oszlopok alá pedig fekvõ oroszlánok kerültek. Ma eredeti helyén a kút másolata áll.