Ide várnak


Ezért várnak


Ezzel várnak


Kecskemét Mária-kápolna rét

   Kecskemét, e több mint 600 éves város a Kiskunság központja. A város északii részén, az Arborétum és a Szabadidõ központ mellett fekszik a Kápolna rét. Az egykori, nagy kiterjedésû Széktói lapos mélyedésének utolsó, természetközeli maradványa.


   Ezt a szélvájta mélyedést dél-nyugat felõl futóhomok, észak-kelet felõl löszös maradékgerinc határolja. A Kápolna rét talaja szikes iszap, tehát tavi képzõdmény.


   A Széktó több mint száz évvel ezelõtti állapotáról így ír Hornyik János a Kecskemét város gazdasági fejlõdésének története címû könyvében: "A Széktó a város alatt a Mária külváros irányában igen erõs szikes vizû tó.... A Csalános tó ennél jóval küllebb, a város határának déli területén van, szintén tiszta és testet erõsítõ szikes vízzel bír. Mindkettõ nyári szabad fürdõzésre használtatik. E tavak területe most egyenkint mintegy száz kataszrális holdnyi vízterülettel bír, de hajdan sokkal terjedelmesebbek voltak és halászatra is használtattak. 1690-bõl ugyanis a város jegyzõkönyve szerint a városi tanács tilalmat bocsát ki, melynél fogva a tavakban a halászatot a két Eklézsián kívül mindenkinek eltiltja."


   Az egykori nagy szikes tavakból mára csak az elnevezés maradt. Helyükön mesterséges víztározó tó és a termál kút vizével táplált Széktói strand található.


   A Kápolna rét természetes vegetációjú része, amely 118 m tengerszint feletti magasságon fekszik, kb. 20 hektárterületû. Az õsgyepet a Csukás-éri csatornán keresztül lecsapolták. Ennek ellenére növényzete megõrizte eredeti fajösszetételét. Még ma is döntõen a mézpázsitos, sziki õszirózsás-tippanos növénytársulások jellemzik. Ezen társulások karakteres fajai a mézpázsit, sziki õszirózsa, pozsgás zsázsa, fehér tippan.


   A vízviszonyok javításával (víz visszatartás) olyan körülmények teremthetõk, amelyek az említett növényzet kiteljesedését eredményezhetik. Olyan fajok is gyakoribbá válhatnak, mint a védett mocsári kosbor, az epergyöngyike és a kisfészkû aszat. Védett fajai az agárkosbor, a poloskaszagú kosbor. Az orchideák mellett érdekes még az apró nõszirom jelenléte is.


   Elsõsorban a gyepeken élõ gazdag rovarvilágból szerzi táplálékát a  környéken fészkelõ hantmadár. Ez a veréb nagyságú madár fészkét hasadékokba, faomladékba rejti. Hantokon, tuskókon, bokrokon ülve lesi az apró rovarokat, szöcskéket. Láthatunk itt búbos bankát, csókát és kis õrgébicset is. A közeli mesterséges tó meredek homokfalában fészkelõ gyurgyalagok, parti fecskék is gyakran járnak ide bogarászni.


   A rét a város lakóinak kedvelt hétvégi kirándulóhelye. Tavasztól õszig sárkányokat, vitorlázó repülõmodelleket röptetnek itt. A közeli arborétumban tett séta után egy más jellegû élõvilággal ismerkedhetnek meg az ide látogatók.


   A Kápolna rét 1994-ben lett védetté nyilvánítva. A védelmet Természetvédelmi Terület feliratú tábla jelzi. A földút szélén elhelyezett ismertetõ tábla bemutatja a terület természetvédelmi értékeit, figyelmeztet használatának módjára is.