Ide várnak


Ezért várnak


Kiskunmajsa, bodoglári buckák

   Kiskunmajsáról Soltvadkert felé haladva a bodoglári leágazás után balra fordulva jutunk el a bodoglári homokbuckákhoz.


   A terület igazi kiskunsági buckavidék. Az északnyugat-délkeleti irányba rendezõdött meredek oldalú buckák minden évszakban sok szépséget rejtenek.


   A felszíni formákban gazdag vidéket uraló növénytársulás a bennszülött, pannon jellegû és kontinentális elemekben gazdag nyílt homokpusztagyep. A terület érdekességét emeli, hogy a hasonló helyek borókás állományait itt csak a fehér- és szürke nyár helyettesíti.


   A cserjék között jellemzõ itt az egybibés galagonya, a sóskaborbolya,a kökény, a varjútövis benge.


   Jellemzõ lágyszárú növényei: homoki csenkesz, homoki kikerics, tartós szegfû, kései szegfû, buglyos fátyolvirág, homoki ternye, báránypirosító, homoki imola, csikófark, deres fényperje, pusztai kutyatej, naprózsa. A meredek homokbuckák között viszonylag zárt, gazdag cserjeszintû erdõfoltok alakultak ki.


   A Duna-Tisza közére jellemzõ gerinctelen és gerinces állatfajok itt is megtalálhatók. A védett és fokozottan védett fajok közül kiemelkedõ az ugartyúk. Ezt a zömök testû madarat nagy, sárga szemeirõl könnyû felismerni, bár meglátni csak nagyon ritkán lehet. Tollazata homokszínû, rövid, vaskos csõre és lába világossárga. Éles, jajongó hangját fõleg alkonyatkor hallhatjuk. Fészket nem épít. Három tojásból álló fészekalját a homokra rakja. Fõleg rovarokból álló táplálékát alkonyatkor gyûjti. Vonuló madár.


  Megfigyelhetjük itt még a szalakótát, a búbos bankát és a kis õrgébicset is.