Itt történt


Ezzel várnak



Segíto Szuz Mária kegyhely

   A Bakony közelében a Bodok hegyhát lábánál fekszik az õsrégi település. Itt ölelkezik a Bakony és a Vértes hegység. Régen a szlávok Vodoknak, illetve Bodoknak, a németek pedig Mária-Vudoknak nevezték.


   Bodajkot illeti meg a "legrégibb magyar búcsújáró hely" címe is. Már a 9. században vallásos tisztelet vette körül Bodajk szent kútját, és Szent István kezdeményezésére kápolnát is építettek a Kálvária-hegy tövében, a Szûzanya tiszteletére. Többször is elzarándokoltak ide Szent István és Szent Imre. Megjelent Bodajkon Szent Gellért, sõt Szent Lásztó király is, aki 1090-ben az AI-Duna felé igyekvõ, Székesfehérvárt ostromló pogány-tatár csõcseléket egy keresztvetéssel futamította meg. Legalábbis így emlegeti a legenda.


   A bodajki kegyképet Coloredo grófnõ udvari festõje készítette a passaui Mindenkor Segítõ Szûz Mária kegyképének mintájára, annak másolataként.


   A nagytemplomot 1742-ben szentelte föl ünnepélyesen Berényi Zsigmond pécsi püspök sok-sok zarándok jelenlétében.


   A kegyhelyet Pünkösdtõl október végéig látogatják a zarándokok. A legfõbb zarándoklat szeptember 12-én, illetve az ezután következõ vasárnapon van, de az ájtatosságok már szombaton megkezdõdnek. Megható az éjszakai virrasztás!



KÖNYÖRGÉS a bodajki segítõ Szûzanyához


Mindenható Úristen, ki Bodajk szent helyérõl sugároztad szét a hit vigaszát s adtál gyógyulást a Benned bízóknak, add, hogy Szent István népe ismét erõs legyen hitében. Ne tekintsd Uram bûneink súlyát, hanem a mindenkor segítõ Szûzanya közbenjárására tekints azon szent magyarok érdemeire, akik Szent István nyomdokain ezen megszentelt helyen jártak és ma szent színed elõtt érettünk könyörögnek. A mi Urunk Jézus Krisztus által Ámen.